Hidlap.hu

Vásáry André koncertezett Esztergomban

Ambrus Regina

Az idei várszínházi rendezvénysorozat, egyik különleges meglepetését, Vásáry André mű­vészeti estje jelentette. Vásáry André rendkí­vüli, férfiak körében ritka szopránhangjával kápráztatta el tavaly a Csillag Születik nézőit és a zsűrit is. Azóta megjelent első önálló al­buma, amelyen a zenei stílusok kavalkádjá­ban sokszínű tehetségét csillogtatja meg az énekes. Számtalan felkérést kapott itthonról és a határainkon túlról is. A múlt szombatra kitűzött, várszínházi előadásnak – az aznapi esőzések miatt – a zsinagóga adott otthont. Vásáry André énekművésszel a koncert után az öltözőben beszélgettünk.

– Évekig dolgoztam rendezvényszerve­zőként, rengeteg koncertet éltem meg, néz­tem és hallhattam végig, és mindig megha­tott, amikor azt éreztem, hogy megtörtént az előadó és a közönség között a „csoda”. Mit jelent Neked az, hogy énekelsz?

– Úgy gondolom, az egyetlen dolog, amiben működni tudok, a zene és az éneklés. Nagyon sokat jelent az, amikor mondjuk, egy olyan áriát énekelhetek el, vagy egy olyan darabot, amihez szemé­lyes kötődésem van. A nemrég megje­lent, Vásáry André – A mesterdalnok című lemezem is van az Éj Királynője például, ami egy nagyon dühös ária, imádom éne­kelni. Ma pedig a Forró nyár című dallal voltam így, amit még soha nem énekel­tem élőben, de szerintem jól sikerült…

– Érezte is a közönség…

– Érezte és fantasztikus volt az – a magyar közönségnek nem szokása – hogy bele tapsolnak, nem várják meg a szám végét, és ez azt jelenti – én ezt nagyon szeretem, ezt Amerikában láttam először és éreztem – hogy ez nekik mennyire sokat jelent ér­zelmileg, és az fantasztikus érzés, amikor azt látom, hogy a hangommal megérintek embereket. Ma is volt egy hölgy, aki oda­jött és sírt, és azt mondta, hogy hihetetlen mit kapott tőlem, és ezek azok, amikért tényleg érdemes. Mert, hát az egész napo­mat, ami elég érdekesen alakult ma, meg­szépíti és gyönyörűvé teszi, és ilyenkor ér­zem azt, hogy tényleg kiváltságos vagyok, mert azt csinálhatom, amit szeretek, és tu­dok adni az embereknek.

– Tudsz adni másoknak, mert magadnak is tudsz…

– …és magamnak is, mert valószínű­leg elpusztulnék, ha nem énekelhetnék. Ez egy nagyon nagy élmény, és azt mon­dom, nem mindenkinek kell énekesnek lenni, színésznek, műsorvezetőnek….Lát­juk a tehetségkutató versenyeken… Isme­rek olyan pékárust, aki hihetetlenül imád­ja amit csinál, péksüteményeket készít, és ha belépsz az üzletébe, olyan energiát su­gároz, hogy elájulsz, és gyönyörű minden. Mindenkinek meg kell találni, amiben jó, amit szeret. Ha valaki abban jó, hogy ta­nár akkor tanítson, ha valaki abban érzi jól magát, hogy rendezvényszervező, vagy újságíró, akkor legyen az. Egyszerűen hall­gatni kell a belső énünkre, és meg kell pró­bálni azt csinálni, amit szeretünk.

– Milyen érzéssel készültél Esztergomba?

– Az a fajta előadó vagyok, aki mindig szereti tudni, hogy hova megy. Történe­lem szakon végeztem, tehát természetes, hogy sok mindent tudok Esztergomról, de lenyűgözött például a Bazilika. Azt érez­tem, hogy én ott szeretnék énekelni, mert monumentális, gyönyörű. Nagyon tet­szenek az ilyen jellegű városok, amelyek, ilyen hegyes-dombos vidékeken vannak. Természetesen tisztába vagyok Eszter­gom történelmi múltjával. Szeretnék egy­szer, úgy visszajönni, hogy nem zuhogó esőben és nappal, de így is gyönyörű volt.

– Mennyire okozott csalódást, hogy nem a várszínházban léptél fel?

– Csalódást okozott, de nézd, nekem az a nagy öröm, hogy egyáltalán létre jöhe­tett a koncert és közönség itt volt. Talán jövőre várszínházazom.

– Lesz majd rá alkalom, reméljük. Említet­ted, hogy szívesen énekelnél a Bazilikában. Vannak esetleg konkrét terveid?

– Ahol ilyen hatalmas székesegyház, vagy bazilika van, oda mindenképpen a karácsonyi koncertemet szeretném elhoz­ni, gyönyörűen szólna egy ilyen patinás épületben. Úgyhogy szeretnék ide vissza­térni és remélem, lesz rá lehetőség is.

– Hallottam, hogy karácsonyi dalokból egy lemezt is szeretnél megjelentetni.

– Most a legnagyobb munka ennek a karácsonyi CD-nek az elkészítése, ami október végén, november elején jelenik meg, és bízom benne, hogy nagyon fog­ják szeretni, mert Magyarországon egye­dülálló lesz, ilyen még nem volt…

– Gondolom, akkor Te már, most „kará­csonyos” hangulatban vagy…

– Nagyon. Imádom a Karácsonyt, pedig pár éve még nem szerettem, most már nagyon szeretem, mert máshogy érté­kelem, és a családnak a szerepét és fon­tosságát mindenképpen érzem benne. Úgyhogy nagyon várom a Karácsonyt, és azért is, mert ez lesz az első olyan album, amit én producerálok, tehát én határoz­tam meg a számokat, és tudom, hogy ez egy hatalmas siker lesz.

– Meghódítottad az esztergomi közön­ség szívét is, alig tudtak elszakadni Tőled. Reméljük, nemsokára újra találkozhatunk, esetleg már a karácsonyi, sok meglepetést tartogató koncerteden…

– Úgy legyen!